Sikátorok

- Hát. Ő a húgom *mutat Arisára* - Ő pedig egy barát *mutat Cassyre* - És nem
tudom mi baja, bár van egy két tippem *motyogja*

*Zavartan pislog utánuk. Ő inkább marad Cassyvel, és Miraval*
. vigyázz magadra *suttogja a távozó Arinak*

- Hát... *feláll, odamegy Mirához* - Drágám, veszélyben vagyunk. Thomas.. izé, Sam meg akarja ölni őket, én meg megszöktettme őket. Vagyis Arisát, és Cassyt. Ezt a csajt nem ismerem *bök Noirára*

- Nyugodjatok meg. *majd miraranéz* - Ha nem baj maradnánk. Külön szobát kapnak, meg ilyenek *látja a lányon, hogy ideges*

*megfordul és akik ott vanak mindenkit otthagy int egyet és elindul járni az úcákat*~ jól kitoltak velem bár mifélejöttment meg tudna ölni ~

*Leül az egyik kuka mellé, és bámulja a falat*

*Nehézkes szívvel járja a sikátorokat, hiányzik neki szeretett fegyverének a súlya. Olyannyira elmerült gondolataiban, hogy kishíján felbukik az egyik kuka mellett ücsörgő férfiban.*
- Jaj, ne haragudjon! -*alig győz bocsánatot kérni, majd mikor úgy érzi eleget szabadkozott, leül mellé.* - Ugye, nem gond?

-Rúgtak már belém elegen *mondja vállatvonva, közben újra felülve* - Amúgy is én voltam útba *majd kifujja ay orrát (siirt)*

-Ööö... Értem...-*motyogja, majd hirtelen mozdulattal kezet nyújt.*- A nevem Amos. De hívhatsz Arkansasnak is.

*Megrezzen, majd pár sóhaj után megrázza a kezét*
- Gabriel... D... csak simán Gabe *tekintete a földre terelődik*

- Téged is kiborítot valaki? -*faggatózik.*

*Nem válaszol. Sok minndeki kiboritotta már.
Egyszercsak halkan felnyög*
- Nagyon hosszú....

- Neked is? -*felsóhajt.* - Szar az élet...

- Nem az élet szar, én vagyok a szerencsétlen csak.... *átöleli felhúzzott lábait, fejét térdeire hajtja. MEgint sir, de csak hallkan*

- Figyu, pocsék vigasztaló vagyok...-*motyog, de azért barátian hátbaveregeti Gabrielt.*

*Megint megrázkódik, és arrébb húzódik, majd rábámul Amosra. Arca patakzik a könnyektől*
- Ne bánts.... *kéri*

*Értetlen pillantásokat vet a mellette ülőre.*
- Miért akarnálak én bántani? Igaz, hogy fejvadász vagyok, de ellened nem adtak ki körözést. Illetve az itt élők közül szerintem csak Noira ellen van, úgyhogy neked nincs mitől félni.

- Megszokás... Nehéz angyalnak lenni Démonok közt...

* Kicsit megingatja a fejét.*
- Nem teljesen értem ezt az angyalos dolgot. A démonokkal tisztában vagyok, mert végtében is többnyire velük kerülök szembe, de az angyalokról csak itt hallottam. Délebbre nem túl elterjedtek ezek a dolgok.

- Aham, értem *mormogja* - Az angyalok a Démonok szolgái voltak.És a vérünkbe mártott fegyvereik pedig halálos sebeket ejtettek...

- Ha valami idióta mesét akarsz nekem elmesélni, nem vagyok rá vevő -*morog, kabátja zsebeiben kutatva.*- Hova a fenébe raktam...Megvan-*húz elő egy csomag cigarettát és egy öngyújtót.* -Kérsz? - *nyújtja a tasakot Gabriel felé.* - Ritka kincs, ez még a bátyámtól maradt...

- Ha valami idióta mesét akarsz nekem elmesélni, nem vagyok rá vevő -*morog, kabátja zsebeiben kutatva.*- Hova a fenébe raktam...Megvan-*húz elő egy csomag cigarettát és egy öngyújtót.* -Kérsz? - *nyújtja a tasakot Gabriel felé.* - Ritka kincs, ez még a bátyámtól maradt...

- Nem kösz *hideg szemekkel mered rá* - Próbáljuk ki. A véred a szádhoz ér, és te halott vagy. Csak, hogy mennyire is hihető ez a sztori *majd elmosolyodik gonoszul* - A cinikus emberek hamar meghallnak itt...

*Mereven rábámul a férfira, majd elmosolyodik és rágyújt.*
- Egy-két dolgot még szeretnék elintézni, mielőtt elpatkolnék.

- Hm, és mit? *kicsit feloldódott*

- Lássuk csak -*tűnődve nézi cigijének parázsló végét.* - Először is, elkapni Noirát. Utána hazamegyek, felveszem a fizetségem, beváltom valami ehetőre és olyan lakomát csapok belőle, hogy csak na. Utána meg elmegyek nyaralni valahova a tengerpartra és kitombolom magam.

- Itt ingyen van a kaja *szögezi le* - Csak ugye dolgozni kell érte. Tengerpart nincs, de ha szépen kéred Jennyt akkor talán varázsol neked...

- Nem szükséges...-*rázza meg a fejét.* - Jobb szeretem a tengert ott, ahol van. Itt nem lenne meg az a hangulata, mint Floridában.-*nosztalgiázva dől hátra* - Na igen, a part... Mit buliztam én ott össze...

- Már nincs buli, se bldogság. Kihalt egy egész faj, ha nem tűnt fel *magyarázza fáradtan *

- De, képzeld feltűnt...-*dünnyög.*- három hétig ki voltam ütve. A bátyámmal együtt. Viszont azt, hogy nincs buli, meg tudom hazudtolni. Sőt...Kieth évekig próbált kihúzni a bulizásból.

- Aham *motyogja. Kicsit elgondolkozik dolgokon miközben figyel a másikra*

*Felnéz az égre, majd fázósan összehúzza magán kabátját.*
- Nálatok mindig ilyen hűvös van?

- Démonok vagyunk, nem szeretünk szaunázni *mondja komolyan* - De hamar meg lehet szokni. amúgy gondolj bele. Sötétben élünk, még napvilágba is, így ninc smi felmelegítse a falakat. Van, hogy nyár közepén mnusz húsz fok van éjzaka.

- Az hideg... - borzong meg. - Mínusz húsz fokot utoljára a hegyekben láttam, amikor síelni votunk...