Dimenzo városa

*Erőtlenül s kábán nyitja ki pilláit.. alig bír mozdulni.. így csak a padlón mocorog egy kicsit s az előtte álló szenvedő férfira pillant, akinek vmi szárny féleségek állnak ki a hátából* -Mi a fra.. hát ez nem igaz.. *lihegi fáradtan*

- Hát ez tényleg nem igaz Samet kell szolgálnom *és felordít a fájdalomtól, *- Jók letek mijen gyönyörüek.*és szárnyára pillan amiről még mindíg csöpög a vére , megpróbálja mmegmozdítani de iszonyuan fáj majd valahogy sikerül neki mozgásra bírni őket és egyre inten zívebben mozzognak de ezel hatalmas jájdalom is jár ezért öszeszörítja foga it és öklét*

-ÜDv a szolga sorban..! Nekem nem hiányoznak ilyen izék a hátamról.. *nyögi ki gúnyosan s felmászik az ágyába..pontosabban ájulás szerűen bezuhan és mély álomba merül*

~szolga vagyok de nem öröké~*mitsem törődve a lányal elindul az ablakfelé felál a párkányra igaz hogy retenetesen fáj a háta de muszáj repülnie, elkezd csapkodni a szárnyaival picit mintha megemelkedbóne majd elrugaszkodik arabig zuhan majd megál és emelkedni kezd ~végre ~ *érezvalami melegséget a szárnyán és látja hogy folyika a vére ezért nehézkesen visza szál a házba és lemosa magáróla vért és mint valami melvértet úgy magára ölti szárnyát és lefekszik aludni*

*felébred s felvesz vmi fekete rucit.. mivel nicsn meg bilincselve meg iylenek, hallkan ki oson a házból az utcákat rója lehajtott fejjel.. nem nagyon akar vissza jönni ide.. de muszály lesz.. *

*kinyitja szemeit résnyire és felül az ágy szélére *~ csak álom volt hogy vanak szárnyaim??~*majd kinyitja teljesen szemét és látja hogy nem csak álom felpatan és átmegy Nichole hozd kopog de ninsc reagálás, benyit *- Hahó.*látja ninsc itt kisé dühbejön de elfeledi mert megmentete és ottmaradt vele*~meg keresem így legalább tok repülni~ * Oda megy az ablakhoz és felál a párkányra szárnyait kiterjeszti és a levegőbe emelkedik elindul a nő után *

*döhösen szál be az eblkon szárnyai széthasítja a téglákig beugrik a szobába és visza húza a szárnyitt majd leteszi Nichol agyára a férfit aztán behoz egy fotelt és abban várja a nőt*~set hetne~

*pár perc múlva lihegve rúgja be az ajtót szó szerint.. egyenest a szobájához siet*-Él még? *oda siet.. még látja, hogy lélegzik,de sebei csúnyák.. így azt szépen elkezdi vízel kimosni majd saját ruhájából tépve,ami már így alig hogy takargatja vmiét.. szorító kötéseket csinál a nagyobb sebekre..* -Így ni.. *elsöpri Thomas haját az arcából s Dim felé fordul* -Neked meg mi bajod van újonnan?

- É tudom szerinted *elégé dühös és bal keze amivel arcon vágta a férfit elvan takarva *- Nézd*leveszi rőla kabátját és remeg a keze a pengék holki holbe húzódnak karjába*- ez azóta ígyvan .

*közelebb megy megnézni azt a nem midnennapi látványt..* -Cukik..*erőltetett mosoly s lehuppan a férfi mellé a fotel karjára* -Nem könnyű egy ilyen állatot megfékezni magadban. Válj vele eggyé, de soha ne hagyd hogy ő uraljon téged..mert elveszhetsz örökre árnyékod mögött..

*rátekint a lányra megnyugtaja a közelságe és szavi elűzik a gosz gondolatokat a fejéből, hoszasan a lányt bámulja izgatja hogy egyszál semiben ül melete bepróbálkozna de most azon topreng mitegyen Thomasal mert ha megygyógyul végnzifog vele ~milegyen ~majdbal kezére pillant amin egy vágásvan és ezsébejut Sam tete felpatan és oda megy a fekvő férfihoz kinged egy pengét a kezéből majd a saját és a férfikezét is megvágja mad megfogja a kezüket elmormogja amit Sam is és a fények ugyan úgy aramlank Dimben a fekete Thomasban a fehér és végül Thomas nyakán megjeleni Nicholéhoz hasonló nyakörv oda hajol a férfi füléhez*- Tartozolnekem.*majd ujra leül a nőmelé*

-Hát ezt nem hiszem el.. már ő is? *hangja rideggé változik* -Esküszöm,hogy duplán vissza kapod még ezeket a sorstól.. szenvedni fogsz mégjobban! *őrült tekinteteket vetvén elmászik az ajtóig* -ha megbocsátassz.. pihenni szeretnénk.. *kifelé mutat az ajtón a férfinak, hogy húzza el a csíkot..*

*emberi alakot ölt és a kezét végig csúsztatja Nichole combján *- Hogy eltünt a ruhád *pimaszul nevet izgatja a nő látvány *- Máris menem kell ?

*keményen ellöki magától a férfit.. * -Héé.. Ha nem akarsz,nem mész..aludhatsz THomassal.. Jó éjt!*gonoszan nevetvén lehuppan a fotelba s összekuporodik. Már szinte el is aludt.. csak hallkan szuszog*

- Nem kell így megsértődni.*érti a célzást fogjamagát és átmegy a saját szobájába és bedől az ágyába majd percekel később elelszik*

*Rémálma van, nyöszörög az ágyban és kapálózik. néha néha egy halk segélykérés is elhagyja száját. S hiába próbál nem tud felébredni*

*Nyöszörgésre meg egyéb zajokra,amiket Thomas csinál felriad.. álmosan s kábán sétál oda a férfihoz* -Hé.. jól vagy?*kérdi kicsit rekedt hangon,közben a férfi vállát bökdösi..ezzel akarja ébresztgetni*

*A bökdösésre felriad, majd zavartan rámered Nichole-re*
- Mi történt velem? *kérdi. Fél*

-Nyugi..itt nem bánt már senki*dörzsölgeti szemeit az álmosságtól még..* -Hát.. tegnap már azt hittem elvérzel, ezért tettem rád pár szorítókötést*kacsint s a férfi nyakörvét birizgálja egy kicsit, ami pont olyan,mint az övé* -Van egy rossz hírem is..

*Riadtan kap ő is a nyakörvhez*
-Vedd le *kiált rá a lányre* - Vedd le rólam!

-Nyugodj meg! *ordít kicsit rémülten s felsóhajt* -ÉN..nem tudom.. a sajátomat sem tudom.. Dimenzo újabb áldozata vagy.. üdv a klubban *néhány métert hátrál a férfitól s unottan összefont kézzel dől a falnak*

*már régóta felvan scak feküdt az ágyában és gondolkodot mibajalehet, majd ordibálást és zajokat halot a másik szobából*~ ugyhalom nem nyuvadt ki megnézem micsinálnak ezek ketten ~*benyit az ajtón *- Jóregelt*bolint fejével a nőnek és Thomasra néz*- Látom felfedezted az ékszeredet.*és kissé elmosolyodik *

*Örült dühvel támad dimenzónak, szárnyait fenyegetően kitárná, de nem mozdulnak*
- Azonnal szed le ezt rólam! *visítja*

*Szeme sarkából néz csak DImre ..S egyáltalán nem lepődik meg Thomas reakcióján,hhisz ő is ezt tette akkor.. szárnyait aggódva figyeli, de csak csóválja kettőjükön a fejét* -Hé.. elég.. sokra nemmész ezzel *intézi higgadt hangon THomashoz*

*látván a férfi reakcióját dim háta felszakad és kéthatalmas fémszárnya kitör a testéből *- Velem nem beszélhec így csak egy ember Sam ~ de őse sokáig amint kitaláltam hogy szerzem visza régi hatalmam~ -től kaptam a szárnyakat ezért tartozom neki. *felnevet és csap néhányat pompás szárnyaival *

~a véreskű~ *a következő pillanatban ökle nekicsapódik dimenzo képének. Ha működne ellene a képessége nem lenne arca* - Belőlem nem csinálhatsz szolgát Dimenzo! *bár érzi nem tudja sokáig tartnai ezt a hangnemet. Az a nyakörv. Hatalmas befojással van rá*

-Héhé..*közéjük áll..elválasztva nagy nehezn egymástól a két férfit s egynesen Dimenzo szemeibe néz, majd THomaséba..* -Nyugi.. belőlem se nagyon, de a véreskü kötelez.. ez van *vállat von..*

*lecsöpen az orrából a vér a padlóra etőll feldöhödik Nicholet az egyik szárnyávol az ágyra löki és ránéz majd ráüvölt *- Ne szóljbele.*majd szárnyit testéhez húza hogy ne akadájozák a mozgásban és elkapja a férfi fejét kétkézel majd arcontérdeli háromszor és egyszer gyomorszájon vágja és érzi kezdi elveszíteni az önuralmát mint a multkor*- Lehet hogy erősebb vagy de az eskünk kötelez és itt énvagyok az úr.*balszemem megint tűzben izzik*

*Felköhög, sokkal több vért mint dimenzo, majd felnéz rá, és herén térdeli*
- Attól én még harapok! *vicsorog*

-Jól van,akkor tépjétek szét egymást! *nyelvet ölt s fejcsóválva hasra fekszik az ágyon s a párnát a fejére rakja.. vagyis húzza.. nem akarja hallani se látni,amiket művelnek..*

*öszerzsoritja fogait és térdét halovány hangon megszólal*- ezt nem vártam tőled de megfizetsz *és hirtelen az ostor átszakítja dim bőrét és megragadja Thomas nyakát és hozányomja a falhoz*

//Nem tom mikor leszek újra, pusz//

-Elég! Elég volt..hagyjátok abba!! *fakad ki a párnák közül egyenesen Dim felé rontva* -Ugye tudod, hogy a saját sírodat ásod? Amint nem lesz felettünk hatalmad, te halott ember leszel! *ordít*

*Dimenzo már rég nem önmaga ,elkapja a lánytorkát és felemeli majdránéz*- Én már rég nemvagyok ember*Nicholt az ágyradombja és szorít Thomas nyakán az ostorral majd elkezdi pöregtni és a falnak csapja kétszer, felnevet*- azt a napot nem bisztos hogy megélitek.

*mivel az ágyra esett..nagyon nem fájt neki, csak a torok szorítás..* -Akár mi is vagy állítsál magadon.. *s elkezdi párnákkal dobálni.. egy deszkadarabot leszakít az ágyról s azzal ront neki,majd jól tarkón vágja vele*

*érzi ahogy a deszka recsen a tarkóján de azért még falhozb asztán még földhözcsapja a férfit majd mikor az nem mozdol elereszti és két fémpngét növesztki a karjából és azal elvágja a deszkát*- Mit akarsz elenem egy fadarababal*és őrülten közelít a lány felé*

*Megszeppenve hátrál s Thomasra pillant,aki szinte fél holtan hever a földön* -Mit tettél vele? *s kétségbeesésében egy széket ragad meg, amit hozzávág Dimenzóhoz s ismét felbátorodva neki ront a férfinak megajándékozva őt egy jobb egyenessel.. Nyakát megragadva pusztán a lendület ereje segítségével a falhoz szorítja folyotgatván s mélyen a szemébe néz* -Ki vagy te? S mit tettél önmagaddal? Te nem uralhatod az ő testét.. *hangaj gúnyos s megvető*

*felnevet *- Thomas még él éreztem a lüktetést a nyakában .*és meg gónoszabb kacaj , majd hirtelen a lányt megfordítja és most őnyomja a falhoz és fogja a nyakát*- Nem tetem semit magamal csak most vagyok igazán önmagam , mikor ujra emberé voltam a gonoságot elzártam de meggyengült a véreskütől és és most ujra felemésztem mint anak idején .*öszevont szemöldökel és iző szemekel bámulja a nőt*

*kicsit fuldokolva, de ő is megszorítja ismét a férfi nyakát * -Nem vagy te senkise.. Hozdd vissza önmagadat.. vagymit..az emberi énedet, az legalább egyfokkal normálisabb volt.. *kis fázis késés után..nagy bociszemekkel néz* -Kéérleek! *halkan suttogja..rájött, hogy ha feldühiti,azzal úgyse lesz jobb..*

- Egyszer már próbálkoztál ezel de most sokal erősebb vagyo..*megakd a beszéd közben felköhög egykisvért és lepilan látja hogy hasba szurta magát*~ mitscinálok megint tulzásba viszem~*de a fájdalom elenére nem engedi el a lányt még szorít egy kiscitrajta inkább *- Most nem már tulközelvagyok ahaoz hogy egyedeül uraljam ezt a teste .

-Nem vagy erősebb*gonoszan elvigyorodik kicsit fulladozva próbálja leszedni magáról a férfi karjait, de hiába.. * -És nem fogod uralni,nem engedem! *felsóhajt s magához rántja a férfit,letörli szájáról a vért s lágyan megcsókolja. Remélve, hogy ezzel talán hatni tud emberi énjére..*

* visza csókol és lasan elengedi a lány torkát és közben visza csókol, és lasacskán meg nyugszik és visza alakul emberé aba hagya a csókot*- Todom hogy ezt mért kaptam de jó volt , és bocs amit tetem nem tutam felfogni mintha nem irányítotam volna csak szemléltem .*majd megint csókolja a lányt és még a fenekét is megfogja*

*szép lassan eltolja magától a férfit s kiszabadul "fogságából" ..Oda siet a földön fekvő Thomashoz s felfekteti nagy nehezen az ágyra, néhány komolyabb sebét ismét ellátván* -Kezdem unni ezt az "Én nem tudom magam irányítani dolgot"....nézd megint mit műveltél.. *mutat THomasra* -Tanuld meg kordában tartani, nem lehetsz ennyire gyenge..

*nem lepődik meg a lány cselekedetén*~ gyengelenék ~*ezek a szavak megint felhergelik fájneki az igaság *- Nehéz enyi gonoságot,gyűlöletet és dühöt kordában tartani és viszafogni *kis szünet *- de mégis meg kíséreltem de csak adig tudom amedig uj érzelmek n .... *majd megint vért kühög de most a padlóra és ránéz a saját maga ejtet sebre, és ráteszi a kezét *

-Ember.. ez rosszabb mint a bulémia..*néz DImenozra,miközben betakargajta Thomast s leül mellé szembe a férfival... * -Mikor elszívtak az erődből,akkor elszívhatták volna a másik énedet is..*kuncog* -Kerüld a düh kitöréseket.. legközelebb..

*sóhajt*- Majd megoldom mint máskoris *lehajtja a fejét és a sebét szorítja ami valami ért még nem regenerálódot*~ gyerünk gyógyuljmábe rajta ~*közben ösze szorítja foga it, mert erősen vérzik az oldala*-francba*és megint felköhög egykis vért*

-Mint máskor? Hm eddig nem sok sikerrel jártál.. *ásít s közbe nézi a szenvedő férfit..* -Öhm..adjak a ruhámból neked is? Igazán jó szorító kötést lehet csinálni vele.. *kuncog*

- Kösz nem , már igy tönkre teted a jó rucijaidat.*és elkezd koncentrálni a sebbre ami legalább már nem vérzik és kisebblet *- egépként is van nekem is ruhám ~ nem tom mért nem gyógyul be ~- lehet hogy kicsit elmegyek repülniha jobban leszek, eljösz velem ?

-Nem kösz én maradok s figyelek Thomra.. *áthuppan a fotelba.. kényelmesen elhelyezkedik s eltünődik kicsit bambán..*

- Aha nekem nyolc , de előte bekötöm magam míg rendbe jövök *és azal az ingjét leveti és hoszú csíkokat tép belőle amivel átkötözi magát *talán kitart valamedig.~úgy is szétszakad volna a repüléstől~-akor adigis Szia.*elmosajodik kitárja gyönyörű ezst szárnyait és kivetődik az eblakon és hatalmas szárny suhintásokal tova szál*