Edzőpálya

-Jézusom Cassandra! -rohan oda a lányhoz. Nem érti a tettét. Az előbb még Cassy mondta neki, hogy inkább ne szúrja le magát, mert nem akar meghalni, most meg ő teszi ugyanezt. Lory-nak is fáj a seb, de akárcsak az előző két esetben most is neki áll meggyógyítani a vértestvérét*

*Int kezével mire Cassandra sebe azonnal beforr*
- Lory átmentél, Cassandra, te pedig elszúrtad. Átmentél volna, de sajnos a dühös miatti cselekedet elrontotta az egészet. De, nem küldelek el. mivel ráéreztél a lényegre. *odaáll a földön ülő nő elé és felhuzza* - Még egy vizsgát le kell majd tennedd holnap. Most jobb leszha pihentek *ezt már mindkettőjüknek mondja, majd az idegen férfi irányába fordul* - Mi járatban errefelé?

*Morog még mindig és morcosan karbatett kézzel néz Loryra*Gratulálok*Sziszegi majd arra néz amerre Thomas*-Tidusz!*FElcsillannak szemei.de egyenlőre nem megy oda*

*Mikor felé néz a férfi gúnyosan elvigyorodik és épp váalszolna mikor ráköszönnek. A lány felé csak mosolyogva biccent majd visszanéz a férfire felvéve gúnyos mosolyát.*
-Nemtudom, benéztem...talán gond?
*Kérdi miközben vet egy pillantást Cassyra majd visszanéz Thomasra.*

*Hallgatja Thomas-t. Bár örül annak, hogy átment, nem tartja igazságosnak a dolgot... Hiszen ha Cass nincs akkor Lory rosszul dönt, és megöli mindkettőjüket. Már éppen szólna Thomas-nak, hogy ez szerinte így nem oké, amikor a férfi azt mondja, hogy Cass itt maradhat. Kicsit megnyugszik a lelke. Aztán sóhajt egyet*
-Azt hiszem én megyek. *búcsúzik el, majd elindul befelé az intézetbe pontosabban a szobájába*

*Vállatvon, egyszerűen*
- Szeretitek egymást, nekem meg nincs jogomban megtiltani, hogy idegyere *nem az a tipikus, minden idegen kizárva jellem, és ha a többieknek nem árt, akkor felőle, itt turbékolhat Cassandraval. Monológja után rágyújt*

*Int Lorynak majd mivel már úgy sem bír magával Tiduszhoz szalad és a nyakába ugrik*
-Szia!*Mosolyog rá kedvesen,de mikor Thomas felé néz egyből elkomolyodik*

-Szia!
*Köszön mosolyogva a lánynak miközben az a nyakába ugrik. Ad neki egy puszit majd Thomasra néz aki rágyújt egy cigire. De még mielőtt ellővenné a gyújtóját Tidusz csrttint egyet mire a cigi eleje hirtelen meggyullad majd a tűz eltűnik.*
-Szívesen...amúgymeg, azért jöttem, hogy elkérjem magamnak Mimit. Kiképzem őt és vigyázok rá. Megvédem az életem árán is.
*Mondja Thoams szemébe nézve majd lenéz Cassyra miközben megsimogatja az arcát. Majd vissza Thomasra.*

*Egy ideig nem válaszol, látszólag gondolkozik Tidusz késérén. Majd könnyedén kijelenti:* - Vidd. De ha lehetne maradjon a közelembe *Akármennyire is kőszívűnek tűnik, felelősséget érez minden hozzákerülő diák irányába* - És holnap még van egy vizsgája

*Annyira megöröl hogy visszaszalad Thomashoz és őt is szorosan megöleli*-Köszi köszi köszi köszi és holnap itt leszek!*Mondja boldogan majd visszamegy Tiduszhoz és megfogja a kezét majd felnéz rá és ad neki egy puszit*

- Szivesen *mondja egyszerűen - Jobb ha fedezékbe vonultok, újra vihar lesz *teszi hozzá majd elnyomja a cigijét, zsebrevágja, majd kibontja hatalmas szárnyait és a levegőbe repül. Arisa után indul*

-Hallottam, hogy vizsgája lessz...holnapra jobblessz mint volt...és nyugodj meg, itt maradunk a közelbe.
*Mondja majd mikor a lány megfogja a kezét lenéz rá. A szemébenéz közben mosolyog majd visszanéz Thomasra. Nemtudja miért de vaamiért visszatér belé a régi Tidusz.*
-De attól, hogy mi beszélgetünk és jóba vagyok Cassandrával, az nem jelenti azt, hogy mi is jóban vagyunk. Nem tartozok ide és nem is vagyok senkitek. Remélem érthető vagyok...
*Mondja kicsit bunkó módon, de büszkeségét meg kell, hogy tartsa.*

*Tiduszhoz bújik*
-Annyira örülök hogy itt vagy!*Kuncog*-Annyira jó hogy itt vagy!*Mondjuk most Thomassal is eléggé elégedett hosz annyira aranyos volt*

-Én is örülök, hogy veled lehetek...
*Mondja mosolyogva közben megöleli a lányt majd egy puszit nyomva az arcára a szemébe néz.*
-Nos, mehetünk valahivá?

-Igen bárhová nekem mindegy csak veled legyek!
*Őszintén beszél most nagyon boldog hogy itt vagyok veled!Mehetünk akárhova!*Mosolyog és szorosan hozzábújik*

-Rendben! Akkor...kitanítalak...elviszlek egy helyre, ahol gyakorhatsz...
*Mondja vigyorogva majd kinyújtja karját és mutatóujjával a semmibe mutat mire egy kék buborék jelenik meg a levegőben közepén egy képpel ami bizonyára a világot mutatja.*
-Ide megyünk...The Sinkibe...egy kihalt város, tele Démonnal. Hamár ölsz, legyen is értelme...ugorj be!
*Mondja mosolyogva majd a portálkapuhoz sétálnak.*

-Oké!*Mosolyog kedvesen és beleugrik...REméli nem lesz semmi baj*

*Tidusz körülnéz majd ő is belelép a buborékba. Lába után elis tűnik a kapu majd kiugrik a másik oldalon kedvese mellett.*
-Nos, itt vagyunk...a holtak földjén...ne lepődj meg ha letört kezeket látsz mászkálni vagy élőhalottat látsz sétálni az utcán. Mert megesik...

*Leér a pályára, és leülve a fűbe várja Cassandra megérkezését*

*Még mindig öltözködik...Lefelé jövet a haját igazgatta most pedig a fölsőjén a gombokat gombolja be mikor megpillantja Thomast elvörösödik.*
-Őőő őőő...*Meg sem tud szólalni ikább csak a földet bámulja*

- Sokáig tartott kedvesem *elkapja a lány karját és magához húzza* - Nos, hamár itt vagy, kezdhetjük is *majd felkacag, és begombolja normálisan Cassy ruháját* - A feladat mérhetlenül egyszerű. Legyőzni engem *összecsapja a tenyerét, vastag felhők kúsznak az égre* - De ne félj, hagyom magam *mosolyog*

*Reszketve hagyja hogy Thomas magához húzza és hogy begombolja a blúzát, bár ezt a viselkedést eléggé furcsálja tőle nem szokott ilyen lenni.*
--Mi mi?!Hogy téged?Én nem fogom én nem foglak téged bántani*Erősködik és közben csóválja a fejét!

- Én viszont téged igen *kacsint, majd egy villámmal hátrébb taszajtja Cassandrat- - jól jegyezd meg szépségem, vna mikor a legjobb barátból lesz a legnagyobb ellenség *üvölti a levegőbe emelkedve, s kitárja hatalmas, immár fekete alapon jégkék szinű, gyönyörű tollszárnyait* - Az a jóságos thomas már nincs itt, hogy megvédjen, csak én, úgyhogy védd meg magad tőlem kicsilány! *villámok hada csap le az égből, Cassyra támadnak*

*Védekezően maga elé tartja a kezeit és arra gondol hogy bárcsak nem itt lene és egyszer csak elteleportál...pár méterre a villámokkal bombázott helyszíntől.*~jajj nekem Thomas ...Mi lett vele?~*Nagyon fél könnyes szekekkel mered a férfira ,nem akarja még mindig nem akarja őt támadni*

- nem fog ez neked menni kislány *leszáll elé, megérinti állát* - Ne sírj, ugyanmár *mosolyog kedvesen* - Egyszer mindenen túl kell esni *magához öleli Cassandrat, majd mormol, és az óvó kezek közt a lány ruhája hirtelen lángrakap* - szabdulj ha tudsz!

*Épp megnyugodna mikor Thomas (vagy más) megöleli mikor ruhái és így ő is lángolni kezd...Hangosan felsikolt majd utolsó esélyként használni kezdi képességét.Szemei fehéren elhomályosulnak majd felnéz az égre ott gyülnek Cassy felhői és hamar előidéz egy jó kis záport.Az hamar eloltja a tüzet de így is keletkeznek felületi sérülések a lányon és a ruhája is cafatokban lóg rajta meg a hajába is belekaptak a lángok*-Mi van veled Thomas?*Üvölt neki könnyes szemekkel majd dühében egy villámot irányít rá ,de az mellé csap mert még nem tudja rendesen használni*

*Durván megszorítja a lány karjait, hallani ahogy törik a csont*
- Én nem vagyok THOMAS! *üvölti majd szemei elkékülnek, karjai szikrázni kezdenek* - elektromosság járd át e mutáns testet *amint kimondja Cassy testét elektromos nyalábok veszik körbe, s mivle az eső esik felettük így csak fokozza a hatást a dolog. Cassyt megcsapja az áram* - Thomas halott, én pusztítottam el! az egész lényét! Én Sam vagyok, egy démon! *mennydörgés szakítja félbe Samet* - És ha nem engedelmeskedsz szavanak, hamar utána mész!

*Felsikolt amikor eltörik a csontja és mégjobban sírni kezd ,azután még áram ütést is kap és mindeközben olyan dolgokat tudott meg amit elsem akart hinni.A sokk után az eső elmúlik Cassy könnyes szemei is visszaváltoznak normálissá...*-Nem nem nem...ez nem lehet igaz*Nyögi*

*Ráhelyezi a lábát alány mellkasára,majd lehajol és a szemébe néz. gonosz fény játszik saját szemeiben, irisze lila*
- Sajnálom, hogy így kellett megtudnod, de igaz. -elveszi a lábát, majd ruháján fogva állítja kétlábra a lányt. Újra magához öleli, megsimogatja a hátát, begyógyítja a sebeit* - Nah ne sírj *suttogja finoman*

*Még mindig remeg de már nem az elektromosságtól hanem a félelemtől.*-Hagyjál!*Durván ellöki magától a férfit*-Te nem vagy Thomas csak egy alantas démon aki megszállta Thomast megyek és szólok valakinek*Azt sem tudja merre menjen csak elindul*

*Utána rebben, leszál előtte, és felpofozza*
- Én Thomas örzője voltam, megvédtem a kis szánalmas lelkét, kijár nekem egy kis szabadság és -grabancánál emeli fel a csajt* - Ne is próbálj ellenszegülni velem! *elhomájosulnak a szemei* - Cassandra?

*Még morcosabb lesz*
-Hagyjál te csak rosszatt tettél vele és én nem fogok egy ilyen alaknak engedelmeskedni jahh és tegyél le és ne pofozgass te te te....*__Nem tud semmi csúnyát mondani rá de szemei szikrzának a dühtől*

*A nyakában a medál felszikrázik, Thomas üvölt ahogy a belőle kitörő lila nyalábok belevágódnak a bőrébe* - most én vagyok, Thomas! Menekülnöd kell! Ne kérdezz semmit csak fuss! Szólj ... ő ... ááá *hátrazuhan, fetreng a fájdalomtól, majd hasára pördül, szárnyait örülten csapkodni kezdi* - Menj már! *üvölti* - Cassandra! *újra Sam énje üvölt*

*NEm kérdez csak szalad érzékeinek köszönhetően képes megérezni Arisát ezért a kúri a felé szalad*

*Felugrik a levegőbe, pár tűzlabda megidézésével állítja meg Cassyt, majd békióvarázslattal megbénítja testét, és felkapja*
- Megvagy, most pedig új otthonodba viszlek. meglásd milyen jó lesz *hahahahahahahahahahahaha*

*Mivel mozogni sem tud ezért csak hangosan bömböl...rettenetes gyűlöli az új Thomast és nem tudja mi folyik itt és kiszolgáltatva is érzi magát*