Szerelmi fészek

*Felhúzza Thomas a földről, és befelé vezsik az irányt*

*HA lehet mégjobban összezavarodik viszont Thomi közeltében kicsit rosszul lesz hisza hatalmas erejű angyal és ezt ő megérzi*~Hozzá nem szabad érnem~*Motyogja magában miközben Gabet figyeli kicsit szúrós szemmel bár nem féltékeny látja hogy a lány kibukott*-Hát ő meg ki?!

*Ahogy Thomas még közelebb jön ő még rosszabbul lesz...Átöleli Gabet és behunyja a szemeit azóta alig szólalt meg de nem is tervezi*

*Megállnak Cassandra előtt, ő leguggol elé*
- Hello Cassy *köszönti remegős hangon* - Ne félj, Sam nincs itt. Bár nem tudom bebizonyítani neked *elszorúl a szíve, hisz végsősoron, ez a test, vagyis ő maga, verte el a lányt* - Meggyógyítalak *legalábbis próbálja, de nem megy neki* - akkor is *újra próbálkozik*

*Megrökönyödik. thoma sitt van melette fél centire, és még nem esett a torkának. Talán nem is vette észre, így inkább csöndben ül (mert amig Thoma sbejött, ő leül a lány mellé) Casandra balján*

*Nem szól bele, bár látja, hogy Thomas rosszul van. Sajna azonban ő még nemtud túl sok varázslatot, így segíteni se tud*

-Ne ne ne hagyjál!*Feláll és elviharzik.Természetesen végig sírja az utat *

*Cassandra után néz. *-Húha hát ezt jól elijesztettátek*Mosolyog*-ÉS akkor most szeretnék egy bemutatkozást mert nem nagyon értem a dolgokat...

*Szomorú szemekkel néz magaelé, majd felmászik az ágyra*
- Thomas..... Hadsun *mondja Mirára pillant, majd Gabrielre, majd újra előre. még nem fogta fel, hogy Gabe ott van mellette*

- Engem már ismersz *integet mosolyogva. Feloldódik, és boldog, ezekszerint Thomas nem neheztel rá. hiszi ő ezt, hisz még nem kapott egy nagy sallert*

- Arisa Drake! Gabriel húga! Ez a lány aki elaludt Noira. Ő egy tanítványom! *mosolyog- - Örülök, hogy végre kibékültetek! *mondja Gabenek és Thomasnak*

-Rosszba voltatok szívem?*Kérdezi Gabet miközben az ölébe huppan és megcsókolja majd megigazítja annak haját*-Miért mit tettél már ?*Nagy bociszemekkel mered Gabre*-Jahh amúgy én Moira vagyok egy kívülálló!

*Gabriel! Hirtelen felúgrik, és sikerül egy csini tűzlabdát idézni a kezeiben* - Gabriel?! *vicsorogja, s hirtelen jött erőtől izzik a szeme*

- Üdv néjed Thomas *nyel egyet a tűzlabda lábán, de mivle mira ott ül az ölében bátorságot szerez. Me gkell védenie a nőt* - Engme megölhetsz, de mirát nem! amig itt vagyunk nála addig pedig nem akarok harcolni! *mondja komolyan*

- Pontosan! -eltünteti a fiú tűzlabdáját, és lenyomja az ágyra* - Nem játszadozol feleslegesen, gyenge vagy! *komolyan szól, nem is mint barátnő, inkább mint egy aggódó anya* - Itt ücsörögsz szépen *és, hogy tényleg ne hisztizzen, beleül az ölébe, ahogy Mira az előbb Gabe ölébe*

*Amikor meglátja a tűzlabdát Jó erősen magához szorítja Gabet így is óvva őt attól.MAjd mikor Ari lenyugtatja Thomast Mira felkel és kiszalad egy percre majd egy mozsárral tér vissza benne egy főzettel és Leül Ari mellé*-Ettől megynugszik és aludni fog...!

*elveszi tőle, és dolgozni kezd vele. Hamarosan kész. Szerencséjére thoma smegint túl kába volt ahhoz, hogy felfogja, vele akarnak tenni valamit*
- Thomas, kérlek idd ezt meg *mondja neki mikor kész lett*

- Nem, vidd innen *mondja mérgesen, eltolja a tálat a szájától, és morcosan néz Arisára*

*Nem szól, csak figyel. figyel mikor kell besegítenie*

-Valahogy itasd meg vele oké?!*Morog és aggódó tekintettel figyeli Gabet...*

- Hagyjatok már *letolja magáról Arit aki segrehuppan, majd tápászkodna fel, de...*

*... telekinetikus erejét bevetve hátradönti a fiút az ágyra. Ott tartja a mérgesne üvöltő fiút. Ismeri jól, tudja mennyire nem bírja az ilyen dolgokat. Nem is hibáztatja érte*

*Nagy szerencséjére nem löttyent ki sok a folyadékból. Feláll, majd ráül a fiú hasára, és könyörtelenül ledönti a torkán az egész löttyöt. Hadsun pruszköl, kiakarja köpni, de nem tudja. Hamar hat az ital. Először csak a hisztivel hagy fel, majd szép lassan lehunyja a szemeit. Pár perc múlva már alszik is* - milyen aranyos! *megpuszilja*

-hm...hát biztosan...*mosolyog már felszabadultan.*-És és és most ő vele mi is van...és Gabem szívem miért is hoztad ide őket?*Utal ezzel Arira és Cassyra aki már nincs köztük*-Nah tényleg és vele mi lehet?*Rengeteg kérdés fogalmazódik meg benne eddig senkivel sem találkozott most meg itt a fél város*

- akkor sorba. kiskorától fogv aminden szart belé nyomtak, kisérletek céljából, ezért ilyen. Az tnem tom konkrétan mi baja. Akkor azért mert gondoltam itt biztonságban leszünk *lesüti a szemeit* - Tudod én egy démon vagy, és épp ma szegtem meg valami szabályt. A húgom meg a húgom, tudod, én nagyon vigyázok rá. *felnéz a nőre nagy bambi szemekkel* - remélem nem haragszol érte. Az tpedig nem tudom mi Cassy baja

*Sam grasszál odakint. Thomas lelkét elfogta egy medálban, és az ő testében verte el Cassandrat. Valaki meg, valószínüleg Noira *pillant az alvóra* - Összetörte a medállt, és Thomas lelke kiszabadult. Formált magának egy új testet, ami meglehetősen leszívta az erejét. És mivel még új is, ezért szokatlan, és ez a két tényező ütötte ki így Thomast. *Levegőt vesz mert eddig egy szuszra beszélt* - Gabriel azért bújtatott el minket, mert mi tudjuk, hogy Samnek örült világuralmi tervei vannak. Tipikus főgonosz... *sóhajtok* - És.. most kiakar nyírni minket, de mi szeretnénk élni. *majd felötlik neki valami* - Jessica hol van?

-Egy kislány?*Mosolyog*
-Óóó szóval odakint ilyesmik mennek...hát az én unalmas kis életem ehez képes semmi*mosolyog , majd minden egyes gyertyához oda sétál és képességével meggyújtja azokat*-Így már jobb*Vissza ül Gabe mellé*

*Bebújik Jessi mellé, majd átkarolja őt, magához huzza, és Thomast is* - Jóccakát *mondja, Gabrielne kacisnt egyet, majd hátatfordít és álomba merül*

*Magához karolja* - Ő az unokahugom Jessyca, és ahogy hallom el is aludt Thomas mellett. *majd megcsókolja a lányt* - Remélem egyszer nekünk is lesz ilyen kis szépségünk *mosolyog elpirulva*

-Hát az még a jövő titka*mosolyog majd az hozzábújva elalszik*

*Sam Hadsun öngyógyítása végeztével dühösen libbent el a szerelmi fészek felett. Nem érzékel semmit, csak önös szórakozásából dob egy erősebb levegőgolyót az épületnek. Az egyszintes házat hatalmas szélvihar veszi körbe, széttépi, darabjait szerteszét vágja. Odabent sérülnek is, Arisa, Thomas és gyermekük horzsolásokkal gazdagodnak, mindhárman eszméletük vesztik a rájuk zuhanó tetőtől, Noira szintén eszméletével fizet csupán, ám Mira már ébrenvolt, s saját életét adva mentette meg Gabrielt. félrelökte a zuhanó gerendák elől, amik átfúrták testét. Gabriel természetesen éber maradt, mint egyedüli, és sokkot kapott a látványtól. zokogva rohant oda holt szerelméhez. Már késő*

*Útjai erre vezérelték.. nagy füst felhőre lesz figyelmes s azonnal arra siet. Csak eltátja egy darabig száját, látván a már teljesen összeomlott házat. S odarohan a zokogó Gabrielhez. * -ÚRam Isten.. *csak ennyit mondd s letérdel mellé. Szemeivel még fürkészi a romokat, hogy van-e akin lehet segiteni.

- Arisa! -felobban benne a felismerés, talán ők is megsérültek. Felhasználja telekinetikus erejét, arébb taszatja az utbanlevő romokat, majd odarohan az eszméletlenekhez. Élnek! Állapítja meg pár perc múlva, majd zaklatott hangon kéri a nőtől* - Hozz egy ksi vizet valahonnét kérlek!

*Köhögve tápászkodott fel. Magához tért bár állapota sokat nem változott*
- mi, mi történt? *a romok látványa hirtelen jött. amin felfogta, párját kezdte keresni. még feküdt, de már ébredezett* - Arisha! *ölelte magához a nőt, majd megrázta* - Jessica? *döbbent meg újra. Dühös lett, de nem most volt itt az idő a tombolásra*

*csak bólint* ~Na igen.. ha én lennék bajba, rajtam senki sem segitene.. ~ * s elrohan az utca másik oldalára, hol van egy csap féleség.. abba szószerint belerúg és folyik belőle a víz. Az utcán vannak piás meg egyéb üres flakonok s üvegek. Azokat kimossa a vizzel és tele tölti, majd vissza viszi..*

*Elveszi tőle, majd reszkető léptekkel közelít Thomashoz. Mikor elég közel ér, mindhármukat leönti a vízzel. rosszul van, de tudja, hogy szerelme halott, viszont húga, és unokahúga nem, így ők előrébb vannak most a fontossági listán*
- Hol az új lány? Őt nem látom! *mondja és a romokat szétrepítve kezdi keresni Noira testét*

*Dim is megérkezet ide*~ Mi ez a hely? ~*megál és látja hogy néhányan vanak itt van pár ismerős arc is köztük látja hogy Gabriel valamit nagyon elméjedve keres a romok között, köszön mindenkinek * - Sziasztok mi ez a hely hol vagyok?

*köhögve ébred fel, majd megöleli Thomast*
- mi történt? *körbeteint, orrát pedig megcsapja a hulla szag* - Ne -elkzd sírni, és Thomas mellkasába furja a fejét. Meletütk Jessica is magához tért, de úgy, mintha nagyot aludt volna. Ásított, és nyújtózott. Majd zavartan nézett bőgő anyjára*

*Sikerül észrevétlenül elsurrannia néhány másodperccel azután, hogy magához tért. Az egyik ház tetejéről figyeli vigyorogva, ahogy Gabe kutat a teste után.*

*Rémülten torpan meg, mikor megpillantja a kis csapat embert. De a szag egyenesen oda vezet, így összeszedi bátorságát és befurakszik közéjük. Reméli, hogy farkasalakjában nem fogják bántani...*

- Kutyus! *mászik oda Jessica hozzá, majd megborzolja a szőrét, megsimítja a füleit. ölelgeti is mellé rendesen* - Megtarthatlak! Majd etetlek és ápolom a bundád, és szeretlek! *mosolyogva mondja*

*Megpillantja Gabrielt, s örült dühvel a szemeiben kezd el feltápászkodni, ám ekkor feltűnik neki a hulla nem messze tőlük. Szorosabban kezdi ölelni Arisát, majd sóhajt* - Várj segítek *eltolta a lányt, feltápászkodott, és kézzel, kisebb törmelékeket kezdett félrehajigálni*

*Nem túl nagy aktivitással, de törmelékeket kezd el ő is félre lökni(már amennyire azt fizikai teste elbírja).. * -Ki tehette ezt? *kérdezi az ott lévőktől, bár nem vár nagy választ hisz mindenki pánikol szinte*

- Nem tudom, de ha megtudom megölöm! *dühében előbukkannak testéből fehér szárnyai, s kitárja őket, tollait felborzolva. Képességei is felszabadulnak, összezúzódott tetődarabok röppennek a levegőbe, majd porladnak szét egyszerűen. A tombolás pár másodperces, eztán Gabriel szárnyai elernyednek, teste mögé hullanak, s csak lógnak ki a fiú hátából. Gabriel elszomorodik, szemei elüvegesednek*

*leül egy télgla rakásra *- Mit kerestek ilyen feldultan ?*majd meg akadnak a szemei Gabriel fehérszárnyin*~ezek nagyon gyönyörűek, de nyálasak ~- Na segítek.*majd a nagyobb törmelék darabokat egyesével kezdi félre dobálni*

- Ott van! *mondja Arisa mikor megérzi noira szagát. És a tetőre mutogat* - Ez nem vicces, gyere le! *kiabál neki mérgesen*

*NYelvet ölt a nőre majd egy hosszú ugrással mellettük terem.*
- Bocsi, de ezt nem lehetett kihagyni... Nocsak, te még megvagy? -*hajol le Ravenhez.*

*Vidám nyüszítéssel simul a lány lábához, majd visszafut Jessicához és végignyal az arcán, kifejezve hatalmas rokonszenvét.*

*megunja már ezt az egészet.. látja, hogy többen is jobban kezdenek lenni.. ő rá itt nincs szükség s csak hallkan elsunnyog vissza a kúria felé.. amúgy sincs valami túl jól..* ~kellne már gyakorolgatnom is valamit.. azaz elektromos pajzs Jeannietől tetszet.. megkérem madj, hogy tanitsa meg.. ~ *elmélkedik magában s lehajtott fejjel megy előre*

*Dim észre veszi hogy Nichole elment és követni kezdi míg elnem távolodnak a többiektől majd mikor utol éri látja hogy elvan bambulva*~ na itt az alkalom ~-*majd kiereszti a kezébből a fémpengéket és elkaoja a lány nyakát és az egyik kezén lévő pengéket a torkához szegezi a másikezét a lány derekához mindketőbőll pengég álnak ki *- szia megne mozdulj és indulj elére vagy megdöglesz *és derekához nyomja a fém karmokat*