Földszint-Aula

Ha belépsz kicsit köhögni fogsz mert elég száraz a levegő idebent. Az ablakok poros üvegein keresztül beszurődő napfény, este gyertyák a falon adnak világítást mivel az áram, ritka jelenségnek számít. 10 darab fotel van van idebent, két kanapé, és természetesen egy kandalló, ami melegen tartja a helyiságet.

*végighalad az aulán*

*Gyors léptekkel követi a nála sokkal magasabb férfit,közben figyel a lába elé nem akar elesni*

*Beér az aulába*
- Na ez itt a körcsarnok, vagyis aula. *mondja* - Itt szoktak lógni a diákok, amolyan közösségi terem.

-Értem!Az azjót mögött mi van?!*Túl kíváncsi mint mindig*-És és és aaa többi ember vagy mutáns mind meghalt?Mi maradtunk csak?

- Az ajtó mögött? Az én magánszférám *feleli egyszerűen* - Megéheztél? Akkor készítek neked valamit *szándékosan tér ki a másik kérdés elől*

-Hát...éhesnek éhes vagyok de de engem azért még érdekelne hogy mi van ott?ÉS a többi lénnyel is hogy mi lett velük?Vagy már csak mi élünk?

- Ne érdekeljen olyan ami nem tartozik rád. A többit meg majd megtanulod történelem órán *rágyújt és az alagsor irányába megy*

*LEül az egyik fotelba a kandalló mellé...kicsit fázik de azért még mindig szoknyában van várja hogy valaki erre járjon*

*Leér az aulába*
- Hello, van egy kis feladatod! Vidd el a lányom ajátszótérre, mindjárt itt van. De vigyázz rá! Szija! *hadarja el a lánynak amikor meglátja őt. Majd kimegy*

*Köpni nyelni nem tud de persze beleegyezik *-Rendben van!~Vajon ki az ő lánya...~

*Leér apja után ekkor megpillantja Cassyt*
- Szia! *köszön neki egy nyalókával a szájában (amit még út közben talált a pizsije zsebében)*

-Szia!Jessica ugye?!*Mosolyog,bár kicsit erőltetett nem nagyon volt még gyerekek közelében*-Apád azt mondta nekem hogy vigyelek le a játszótérre nos indulhatunk?

*Mikor beérnek, már üres az aula. //Thomasék jelenete kicsivel előrébb van az időben, mint Cassyék// Ledarál egy kis bemutató monológot az auláról majd meglátja a megszeppent Arisát, aki a nyakába ugrik és megöleli*

- Rosszat álmondtam! *sóhatja zavartan majd, mikor meglátja az új lányt lemászik a fiúról és elpirul* - Hello! Arisa Drake vagyok!

*Mikor belép rögtön végig végig pásztázza a termet. Annyira nézi, mintha most látná utoljára és utána valami vizsga lenne abból, hogy hogyan is néz ki az aula. Aztán mikor a férfi (akinek a neve még mindig nem jutott az eszébe) egyszercsak eltűnik mellőle rögtön elkezdi keresni, így kiszúrja a nőt, akiről még nem tudja, hogy Arisának hívják^^. De a következő pillanatban már jön is a bemutatkozás*
-Lorin Ames *mutatkozik be ő is egy mosoly kíséretében*

- Ő egy mester, olyasmi mint én! *mondja erőteljes hangszinnel* - Lehetséges, hogy a vezetőd lesz. Szóval már most jobb ha megismerkedtek *odatolja a lányt Lorin elé* - Neked dolgom van, szervusztok *ezzel kimegy a teremből*

- Mit segíthetek? *érdeklődik szeliden*

-Ööö... Talán butának fog tűnni a kérdés, de hol is vagyok pontosan? *vakarja meg a tarkóját, és ha japán rajzfilm szereplő lenne akkor bizonyára egy esőcsepp jelenne meg a feje mellett. De nem rajzfilm szereplő így sajnos esőcsepp sincs.*

- Hát *magyarázásból nem a legjobb* - Jó helyen! Árvaház, intézet, zárda, nem tom, nevezd ahogy akarod! Thomas ide toborozza az elveszett kölyköket az utcáról *egész értelmes felelet, ez nagy szó tőle* - És én, sok más itt levő mutánskávla együtt tanítok. Rajzot. Van aki biológiát, van aki kémiát, de vannak különféle új tantárgyok, például mutáns történelem, és azoknak akiknek kell: Hogyna éljük túl Mr. Hadsun-t óra! *nevet*

*Miközben Arisa magyaráz Lory jobbra-balra döntögeti a fejét. HA két kis fonott copfocskája lenne, akkor olyan lenne, mint egy ovid kislány*
-Aha... *végül csak ennyit sikerül kinyögnie a magyarázatra válaszként*

- Nem értesz? *kérdi ajkához érintve ujját, és nagyon ari pofával rámered Loryra* - Akkor üdv a klubban! *Csattan ki mosolyogva*

*megrázza a fejét jó párszor*
-Érteni értelek, csak nem tudok mit mondani *magyarázza mosolyogva. Közben újra szemügyre veszi az aulát*

- És mit szeretnél látni? *kérdi kedvesen*

*egy pillanatra elgondolkozik. Mit is? Mit is szeretne látni?*
-Mindent! *szalad ki hirtelen a száján, mire gyorsan a kezét a szája elé kapja zavarában. Nem akar túl tolakodó lenni ám! Tényleg nem....*

- Akkor először a kert! *azzal megfogja a karját és magaután rántja*

-Thomas Tho...Thomas!*Lihegve ront be az intézetbe és neki dől a falnak.*-Thomas gyere gyere ide kérlek!

*Inkább elrohan mer tnem talál senkit*

*Besétál az aulába, majd körbetekint. Síri csend. Megvonja a vállát,majd a szobája felé veszi az irányt, de út közben valami belényilal. A lánya!*

*Fáradtan rogy le az egyik kisebb fotelbe liheg eddig szaladt...és folyamatosan Tiduszra gondol.Nagyokat sóhajtozik közben*

*Leér az aulába, zihál. Ekkor meglátja a fotelben ülő Cassyt. És eszéb ejut, hogy ő még nem is hivatalosan angyal. Nyel egy nagyot, Arisára gondolva. Majd azzal nyugtatja meg magát (miközben kinézett az ablakon), hogy Xavier vigyázz rá, a maga módján, és ha eláll az eső biztos hazahozza*
- Cassy! *szólítja meg a fotelben ücsörgő nőt*

-Ahh hello*Még ő is vizes*
-Öhm...Jól van Jessi?És te te is jól vagy?

- Jól vagyunk *az ideges férfi rágyújt, egy maga sodorta cigire (szerencséjére a dohány összes alapanyaga fellelhető), majd letelepszik egy másik fotelbe. Füstölög, mint a cigi a szájában. Majd újra az ablakra függeszti tekintetét: Az öntisztítás óta, igen veszélyesek szoktak lenni az esőzések*

-Miért vagy ennyire gondterhelt?Látom rajtad!
*Aggódva figyeli mesterét*-Amúgy mikor lesz az én avatásom?

*Elgondolkozik. Ez egy igazán jó kérdés. Mikor kéne egy avatás, drága Cassandránknak*
- Gyere *feláll és kiindul*

*Ő is feláll és Siet mestere után*
-Most?Már mint hova?Vagy is most?De de nincs túl hamar?

*Átorhan az aulán*

*Beül az aulába, újra ráhyújt, közben a szakadó esőt nézi*
- Remélem nem lesz bajod *motyogja*

*Egy kissé megviselt könyvet olvasva sétál le az aulába. Nagyon bele van merülve így nem is néz maga elé. Ennek következtében neki megy Thomas-nak. Pontosabban a széknek amin ül*
-Uppsz... Bocs *nézz fel végre a könyvéből*

*Rápillant a lányra, majd a könyvére*
- Érdekes könyv, bár németül élvezhetőbb *jegyzi meg*

*Elfintorodik*
-Németül nem tudok *rántja meg a vállát, majd kivesz a zsebéből egy papír fecnit és beteszi oda ahol éppen tart. Aztán becsukja a könyvet és bal keét leengedi maga mellé miközben a könyvt tartja*
-Amúgy történt valami érdekes mióta nem találkoztunk? *kérdezi csak úgy megszokás képpen, meg kicsit talán azért is, mert nem akarja, hogy csend legyen. Ma már eleget élvezte a csendet. Itt az ideje, hogy valami zajt is halljon*

- Semmi egyedi *mondja* - Látom szeretsz olvasni. Érdekel a könyvtár?

-Ja, néha rám jön az olvashatnék, de nincs túl sok könyvem *rántja meg a vállát. Hát igen, alapvetően nincs sok cucca a leányzónak, hiszen csak annyi dolgot hozott magával Steerfoth-ból amennyit elbírt az utazgatása során. De azért még van annyi cucca, hogy azzal el tud éldegélni. Aztán mikor Thomas a könyvtárat említi felcsillan a szeme, mintha hirtelen jégkristállyá változna. Bár ki tudja, lehet nem csak látszik...*
-Még könyvtár is van? Persze menjünk *bólint mosolyogva*

*Elindul*

*a változatoság kedvéért most is hátul kullog és követi Thomas-t*

*Beröppen az aulában, egy szélökettle kilökve az ajtót, majd leteszi a lányt a földre, bezárja az ajtót, és megrázza magát. Eztán eltünteti levegőből álló hatalmas szárnyait, és fáradtan lecsüccsenegy fotelbe*

Hehe...el fáratál kis madár? *mosolyog*

- Megmutatom a szobád *feltápászkodik, és int neki, hogy kövesse az emeletre. A lányok szobájához*

*Ide hozza a portál.Kicsit fél még ettől az utazástól. Mikor kilép belőle az aulában találja magát még feljúzza a pulcsiján a cipzárt és hangos kiáltozásba kezd*-Thomas Thomas merre vagy?Thomas!

Raziel ugrik ki a portálból mire a kapu bezáródik. Raz ráteszi kezét a lány vállára majd lehunyja szemét. Pár másodperc múlva ismét kinyitja.
-Valahol ittvan a közelben...meghallott téged, ide tart.