Dimenzo városa

~végre..csend s nyugalom..~ *elbóbiskol a fotelben,kicsit fázván..*

*a vérceszteségtől alig lát a a külső sebeket begyógyótota de suljos belső vérzése van , haza érkezet le akarszáni de nemlát rendesen nekiszál az ablak oldalának és aztán a szoba falnak , és a földön kiterül szárnya it sem húzzavisza*

*felriad a zajra..* -Mi a.. *lenéz az ablaknál a földre* -Na ne.. *odasiet a férfihoz s pofozgatja* -Hé..térj magadhoz.. mi bajod van? *kérdi ezt azért,mert sebeket nem igazán lát rajta..*

*kinyitja a szemeit Nichol hangjára *- Ez és szárnyát odábrakja majd az előb letakart részből kihúz egy fémcsövet és kihajítja az eblakon , majd hírtelen felüvölt*- Valami szúr belülról *és közben hevesen vért köhécsel , és letépi magáról a teljesen át ázot kötést*

-Hát.. nem végeztem orvosit, de az biztos, hogy belső vérzésed van ezek alapján.. az ellen nem tudok semmit se tenni *nézi egy darabig a szenvedő férfit s kirántva THomas alól a lepedőt, azt szaggatja szét és szorító kötést csinál a férfi sebeire.. * -Belső vérzéseidet hozd helyre a képességeddel.. pihenj s jobb lesz

*így rengeteg vére elfojt de még mindíg önlik belőle a vér*- Nem kell *és egy pngét kinőveszt az őkléből és elvágja a kötést*- Mivel belső vé*köhög * zés ezért valami van bene inkább fordulj el* és azal magába szúrja a pengét és felvágja a sebet majd belenyúl es egy olyan fém darabot húzki magából amivel most vágta fel magát, már nagyon rosszulvam vér híány és a fájdalomtól*- Ha akarod most köttözbe *és kezét a sebre tapsztja*

-Gratulálok.. a műtét sikeres volt.. *gúnyolódik s újra bekötözi a férfit jó szorosan s több réteggel..* -Nah remélem ez ki tart egy darabig ..*kiropogtatja kezeit,már a sok kötözéstől görcsöt kapott..*

*csukot szemel a földön fekszik ahova érkezet*~hogy tört el a fém mikor törhetetlen , de lehet hogy mikor viszajötem akkor scak is akkor lehett, nem tudom ~*kinyitja a szemét és a lányra pillant *- Most kiszabadulhatnál megölhetnél mértnem teszed ?

-Eh.. adod itt a jobbnál jobb ötleteket.. *felkacag s neki dől az ágynak..* -Most fáradt vagyok ilyesmikhez..majd máskor *kacsint* -Különben is nem sportszerű a földön fekvőbe belerúgni..

- Már jobban vagyok*a válán a seb begyógyult a vágás is osze húzódot már nagyából, felál és le ül a fotelbe *- Hát igaz de én mégis megtetem és akor velem sem bánhatnak jobban *felkacag*~ez még kicsit fáj~- Már nem fekszek a földön.*huncut vigyor*

-Látom.. *kicsit szédeleg..* -És..akkor most rúgjak beléd? *őrült vigyor s megindul feléje.. alig tesz néhány lépést hirtelen erős fájdalmat érez hasánál s megszédül,majd el is ájul fejét beverve az ágy szélébe.. ami szépen vérzik..*

*nem törődve saját sebével oda ugrik a lány melé és kezét a feje aláteszi*- Nichol , Nichol. nem keletvolna olyan csúnyán bánom veled de sajnos még nem voltam az aki most vagyok*a lkarja iba veszi a lányt és átviszi a saját szobájab aés leteszi az ágyába*- Halasz ? *és a fejétnézi *~ nem suljos csak karcolás *

*nehézkesen kinyitja szemeit homályosan lát.. még mindig szédül kicsit.. * -Hol? mi? *értetlenül néz s fejéhez kap* -Áhh.. mit műveltem?

- Nem vészes elájultál, de azt nem tudom mitől*. közben leül egy kis székre az ágy melé és a kötésre tekint ami kissé átvérzet *~ nahát lasacskán mostmár begyógyul~

-Nah ennyit rólam *felkecmereg az ágyból s átsétál a saját szobájába.. Igaz az ajtó félfának kicst neki megy még szédelegve, de csak beér sikeresen s levágódik a fotelban,hol eléggé hamar el is alszik..*

~ na akkor én is követem a példáját~*a székről átdől az ágyra és arra sinsc ideje hogy kényelmesen elhejezkedjen mert rögtön elszedereg*

*Zavartan néz a párosra, majd feláll és kifelé veszi az irányt, de...*

*elégé sok alvás után végre felébred és mikor kitisztul a látása azt veszi észre hogy Thomas távozni készül*- Hahó!!! te mirekészülsz barátocskám?*és azal felül az ágy szélére*

- Nem maradok itt... tovább *pihegi mérgesen, bár a szökéshez nulla ereje van*

*kisé vidám képetvág*- Nem , nem mész te sehová , szépen megfordulsz és viszamész a helyedre míg nyugodt vagyok.~ nem tudom mivan velem egyszer békés hangulatom van másszor meg még magamat is kinyírnám ~

- Nem *megvillanak hideg szemei* - Nem fogom ezt játszani.

- Mit ? neked ez ez játék ?*továbra is csak az ágyon él Thomas semibe bámul *- látom duhösödsz kisé* felkacag* adigmardsz itt amíg hasznomra vagy , és ez bármikor változhat .*komoly szemekel nézi a férfit*

- Elegem van a szolga életből *ergyre közelebb van az ajtóhoz* - Ha meg megakarsz ölni, hát rajta!

*felkap egy széket és Thomashoz vágja *- Takarogy az ajtótól de rögtön mig szépen mondom*változtatott a hangnemen, már az ágy előt áll és szemei vérvörösek letek, ez jelzi hogy kisémár dühös *

*Nem riad meg. Megfogja a kilincset*

*démon alakot ölt majd odalép Thomashoz *- nehoz ki a sodromból , rejtadvan a nyaakorv ezt nefeled így én parancsolok, világos ?*és a megszokoól eltérően pengékhejet egy baromi éles fémbokszert hoz létre a kezén* ezt csak neked tartogatam *és azal a férfi teljes erővel képen vágja *

*Elhasal a földön, de pár pillanat múlva újra feláll*
- Nem érdekel. Nem teszek keresztbe magának, én csak kiakarok menni!

Nyugodtan tegez *és nekidől az ajtónak*minek menél el én mentetelek meg mikor a földön haldokoltál vagy mit tudomén mit csináltál, de az a lényeg hogy tartozol és én igy kérem a fizetséget*kisé megynugszik*

- Nem kértem, hogy ments meg *hideg pillantások* - SOHA!

- Tudod nem is a jószándékem vezérelt , csak hogytud *üvöltözik ismét* mindíg jóljön egy adós , de ha tovább vitatkozol még kevesebb fogsz számomra érni.

- Félek, hallod ahogy vacognak a csontjaim? *gúnyolódik*

*felordít döhében *- csak az elenkezőt éred el mégjoban feldühítesz..., és eznem jó*majd a boxer pengéké alakul ami elég hoszú ahoz hogy a férfit átdöfje vele, dim elkapja Thomas lila loboncát és néhányszor szemből arcon térdeli, majd a falnak vezeti a férfi vérző fejét*

*Felköhög, majd lerogy a földre. Még mindig gyenge, így sok esélye nincs*
- Hagyd már abba! *üvölt dühében*

*teljesen magán kívülvan nem halja a férfi szavait*- Még mindíg meni akarsz ?*sípcsontjá kis fcápafoghoz hasonló fém pengég jelenek meg és azal hátba rúgja a férfit ,majd mikor az eldőlt szárnyit megragadva az ajtófelé húza*meni akarsz akkar repülj*és nekivágja az ajtónak úgy hagy az Thomasal együt kiszakad a hejéről*

*Fetreng*
- Rohadj meg! *mást nem tud mondani*

*rég dühöngött így , rátapos a férfi hátaközepére pontosan a kétszárny közé , majd megragadja azokat*- EZ FÁJNIFOG*és azal tiszta erőből megránntja és csavarnikezdi őket majd mikor már többször is recsent és lát pár nyílt törést elengedi és taposnikezd rajtuk, és közben eszementül nevet*

*Mostmár néma kussban tűr*

*arra eszmél hogy megint félholtra vert valakit, átnyúl Thomas hóna alat és lasanhasal az ágynak leteszi az ágyra , megvizsgálja ,bekötözi sebeit és sínbeteszi a töröt szárnyakat*~ kárlene értük szépek nagyon~*közben emberé alakul és leül egy fotelba*

- Megadom magam, ne üss *dünnyögi kábultan szerencsétlen* - Nem akarok több verést, nem, nem *potyogni kezdenek a könnyei közben reszket. Nincs magánál*

*most hogy ujra önmaga normális hangnemben szólalmeg*- Hát nem így képzeltemel ezt , nem tudom olykor mitörténikvelem .*sóhajt* nem lesz többverés Thomas csak ted amit mondok ez jóleckevolt mindketőnknek.

- Igérem *makogja, majd elájul*

- Enek örülnék ha ezt komolyan mondanád*majd felál megja vítja az ajtót is visza fekszik a fotelba és kisidőmulva elszendereg*

*Felriad mély álmából s egyenest THomashoz rohan.. elkezdi lágyan bökdösni, hogy kelljen fel..* -Héhh kelj fel! Élsz még? *meg rángatja erősebben a férfi vállát*

- Ssssszzzzzzzzzzz *sziszegi, majd felül, és vág egy fájdalmas pofát* - Óvatosabban kérlek, a csontjai ide oda csúsztak már így is benem... *morog*

-úú.. bocsi *nagy szemekkel néz és hátrál* -Gondolom találkoztál Dimenzoval ismét.. *csóválja fejét* -Én nem bírom ezt már tovább.. el akarok menni vagy megöletni azt a majmot vagy valami.. *sóhajt*

- Valaki ölést emlegetett? *bukkan fel az egyik ablakban Noira. Thomas láttán elfintorodk.* - Ughh, gyerek, egyszer már megmentettelek, mégegyszer?

-Felmorog, majd bólint. Igen, az a mentés jól jönne neki, és ezt kéntelen elismernie, akármennyire is nehezére esik*
- De ne várj cserébe semmit *szögezi le hideg szemekkel nzve a nőt* - És... köszönöm...

*Nőre néz kicsit meglepve vagyis megriadva..* -Szívbaj kerülget *suttogja magában* -Te ki vagy? *néz a nőre értetlenül*

- Maradjunk a Noiránál - *veti oda a nő, majd Thomashoz fordul.*- A törésekhez nem értek, de a kisebb sebeket be tudom gyógyítani.- *lehajol a férfihoz, megnyálazza az ujját és végighúzza a kisebb vágások és zúzódások mentén, amelyek szép lassan behegednek, csúnya nyomokat hagyva maguk után.*

*bólint* -Nichole.. *rövid bemutatkozása után elbambulva figyeli ahogy a sebek hirtelen begyógyulnak a férfi testén, majd az ajtóhoz settenkedik.. és hallgatózik.. Nem hall semmit így vissza mászik*